Minden, ami szívből jön

Éhség az életre

2017. május 10. - LaCicca

Nagyon egyszerű, honnan tudta a nagypapám, hogy beteg vagyok, hogy a kérsz fagyit kérdésre nemleges volt a válasz.

Nagyon egyszerű, honnan tudod, hogy valami még életben tart, hogy éhes vagy. Hogy még valamit el akarsz érni, hogy még van kedved élni, tenni, dolgozni, látni hogy fordul át a keddbe a hétfő, hogy éhes vagy a sikerre, éhség hajt, ha arra a vágyra, tervre gondolsz..

Mikor jön az első kudarc, azt mondjuk, hú, hát én ebbe belehalok. Aztán csak nem, valahogy megy tovább, forog az élet kereke és ahogy mondani szokták, bezárul egy ajtó és kinyílik egy másik.

Vannak veszteségek, amelyek épp abban a percben veszteségnek tűnnek, de aztán később csodaszépen kirajzolódik a nyereség, amit épp ebből a veszteségből nyertél. Akár csak a tapasztalat, akár hogy más felé helyezted a fókuszod, mert a régi szitu, régi ember felé már nem tudtad. És amikor veszítünk, az fáj, de aztán észrevesszük, korog a gyomrunk, még mindig "korog" a szívünk és megyünk tovább.

Néha nehéz, néha nyelünk egyet, néha anyázunk (apázunk, ajvé esélyegyenlőség!), de amíg ez az éhség van, addig bármire képes vagy.

És álljon itt két sor, attól a személytől, aki már átment pár dolgon, aztán éhségéből nagyon alkotott: " valami felépül, ha darabokra szétesünk" "amit választunk, az minket is választ".

Éhes vagyok.

www.parvypatricia.com

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szivesen1.blog.hu/api/trackback/id/tr5112496913

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.