Ismerjük a bárgyú viccet, hogyan teremtette az Isten a legyet? Légy! Na de hogy a januári mínuszokban miként teremti, az nagy kérdés, már-már csoda, igenis csoda! Most mondjátok, hogy csodák nem léteznek, egy nagy frászkarikát (bármi is legyen a frászkarika, amit a nagyszüleimtől tanultam el). Ez a kicsi legyecske azért úgy gondolta, hogy januárban mégiscsak húzós kinn lenni szabadban, cidri van, vacognak szárnyai és úgy azért igencsak kellemetlen lehet repkedni, masszívan átérzem a problémát. Szóval a kicsike pár napja úgy gondolta, hogy beköltözik hozzám, boldogítani fog engem dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti-dó típusú zümmögéssel. Meg kell mondani, ez egy win-win szitu (gondolhatta a légy), mert ő melegre lel, engem meg boldogít, szóval nekem is jó. Mondjuk egy picit tévedett, bár elismerem a jó szándék vezérelte, de fura mód (tudom), valahogy nem rajongok a légyzümmögésért a fülemtől 2,3cm-nyire, amikor a kanapén épp olvasnék. Na de mondom magamban, humánus leszek, vagyis állatbarát, tanulom az elfogadást, ő is Isten teremtménye (lsd. az első sort), nem bántom, zümmögjön hát. Aztán próbáltam kiengedni, de ismerjük el, szegény párának sehol nem volt biztosított a túlélése, nagyon megszívta ezt a januári kalandot. Nem volt hajlandó kiszállni, maradt benn, várva, hogy a Kaszás meglátogassa (legyeknél is a kaszás jön? lekaszálja a szárnyát?).
A történet vége min. Blikk címlapra kívánkozik: Halott legyet találtak egy budapesti fürdőkádban!
De mielőtt meghalt, látnunk kell, ez egy igazi Carpe Diem légy volt, élt a mának, pontosabban annak a két mának, amit társaságomban elzümmögött. Utolsó perceit még a bakancslistán szereplő "öntsünk fel a garatra a zuhanyból jövő vízzel" megélésére fordította. Először lágyan megtanulmányozta a emberi (azaz én) hámsejtjeimet, konstatálta, hogy jó a tusfürdőm (naná, magamnak csinálom, tök bio), fincsi a víz is, és akkor egy komoly kortyot tolt belőle, ami biza szárnyacskájára fröccsent és innentől kamikáze léggyé vált zuhanórepülésben. Alájahullott, bele a nedves közegbe, oszt finito, vége, THE END. (Remélem nyári légyként születik újjá, mert télen légynek lenni...valljuk be a poor-ul járás tipikus esete.)