A fenti mondat tegnap hagyta el egy vendégem száját és mi többen álltunk körülötte értetlenkedve, január, hideg, hó? Noooormális vagy? Aztán annyit mondott: január így is úgy is van, 31 nap az életünkből, nem egyszerűbb, ha szeretem? Akkor is hideg van ha szeretem, akkor, is ha nem, melyik a jobb? És amikor majd február lesz, akkor az lesz a kedvenc hónapom, majd a március és így tovább. (És mielőtt azt gondolnád, hogy folyamatosan utazgat, mindig megtalálja az épp tökéletes hőmérsékletű helyet, nem, ezt itthonról, itthonra mondta.)
És halljátok, tök igaza volt, mindamellett, hogy elismerte, nem tudja minden napját ebben a szemléletben élni (és azt hiszem ez így teljesen rendjén van, emberek vagyunk, na!) nekem pedig be kell valljam nem fogja a véleményem megváltoztani abból a szembontból, hogy a tél mondjon le!:) (jó ok, lárvák megfagynak, mezőgazdaságnak kell, blabla). De ugye értitek a lényeget? A hozzáállás! A szemlélet! Az agyi beállítódás!
Aztán poénkodva megkérdeztem tőle, mit szól a The Cure számához, Friday I'm in love, mi van a többi nappal? Merthogy valahogy arra szocializáltak minket, hogy a hétfőt pl. kimondottan utáljuk, lsd. Blue Monday (a legdepisebb nap, ami január 3. hétfője), aztán a köztes napokat valahogy kibírjuk, míg el nem jön a TGIF (Thanks God It's Friday) a végre péntek nap, szombaton egyértelműen Saturday night fever, aztán a vasárnap már szomorú, hisz mindjárt itt a hétfő. Na erre már én mondom, hogy na ne!
Sose volt hétfőundorom, na de miért nem? Mert azzal foglalkozom, amit tiszta szívből szeretek. A héten könnyes is lett a tekintetem, mikor egy kliensem olyanokat mondogatott, hogy ilyen fiatalon mennyi mindent elértem és hogy milyen szerencsés vagyok, azzal foglalkozom, amit szeretek. De nem, ez nem szerencse. Ez önbecsülés, munka, fókusz, elszántság. És higyjétek el, többször volt, hogy meginogtam, hogy azt éreztem feladom, aztán valami a mélyből jött, valami hit, meggyőződés, hogy ez az utam, ezt kell csinálnom, még ha épp ott abban a pillanatban épp bele is pistulok. Úgy fogtam fel, hogy ezek erős kérdőjelek fentről és én nem a pontot, hanem a felkiáltójelet választottam és nagyon élvezem (januárban is:)))
Szóval, ajánlom kipróbálásra a vendégem életfilozófiáját és szívből remélem megtalálod azt a hivatást, amitől azt érzed, minden nap csodás, alkothatsz, értéket teremthetsz, hogy a szíved dobban, ahogy tevékenykedsz.
Ha ebben (vagy másban) tudok segíteni, ide írj: parvypatricia@gmail.com, a honlapom épp megújul.